Árkádfödémek szigetelése

Az árkádfödém rétegrendje:

• Padlóburkolat,
• Kavicsbeton aljzat,
• Technológiai szigetelés,
• Úsztatotóréteg,
• Födémszerkezet,
• Hőszigetelés,
• Burkolat, vagy pedig vakolat.

Az árkádfödémek szigetelésre a polisztirolhab, illetve kőzetgyapot alkalmas. Számos esetben a szigetelés mechanikai rögzítése itt sem lehetséges, ezért ragasztással történik a szigetelés rögzítése.

Az ásványgyapot szigetelés alkalmazása azért kedvezőbb ebben az esetben, hiszen a hézagmentes illesztésű szigetelés ezzel az anyaggal jobban kivitelezhető. Érdemes minnél nagyobb vastagságban szigetelni, mert itt is érvényes, hogy olcsó szigetelőanygokkal is jó eredményt érthetünk el.

Épületlábazatok, és talajon fekvő padlózatok

A pincével nem rendelkező épületek esetében a padlózat lehülő felületet képez. Érdekesség, hogy a padlózat hővesztesége a körvanala mentén jelentkezik. Szigetelése során tehát a lábazat kialakítására, precíz szigetelésére kell nagy hangsúlyt fektetnünk.

A lábazat hővesztesége a kisebb épületeknél nagyobb, hiszen a padlózat kerületi és területi aránya nagyobb, így a lábazat hőhídhatása jobban érvényesül. A hőátbocsátási norma a lábazaton azonos ellenállású hőszigeteléssel teljesíthető.

A lakóépületek esetében érdemes a teljes padlózatot szigetelni, hiszen a hőérzeti követelmények ezt megkívánják. A padló hőmérséklete csak 2,5 fokkal lehet alacsonyabb a többi épületelemtől.

A  szigetelőanyag hővezetési ellenállását, illetve vastagságát a következő szempontok figyelembevételével határozzák meg:

• A padló hővezetési ellenállása,
• A padló vonalmenti hőátbocsátási tényezője,
• A padló terület, kerület aránya,
• A padló és talajszínt közötti magasság.

A padló és a lábazatszigetelés vastagsága is minimum 7 cm kell, hogy legyen.

A szigetelés rétegrendje:

• Padlóburkolat,
• Kavicsbeton aljzat,
• Polietilénfólia,
• Hőszigetelés,
• Talajnedvesség szigetelés,
• Beton aljzat,
• Kőzúzalék feltöltés,
• Talaj.

Amikor a szigetelőanyagot illesztik, előfordulhat, hogy rések maradnak ki, pláne akkor, ha kivágásokat kell végeznünk, ahova aztán az építésből származó nedvesség bejuthat, s így hőhidakat képezhet. Ennek védelmében helyezik el a védő polietilénfóliát.

Talajpára esetén a következő rétegrendet alkalmazzák:

• Padlóburkolat,
• Kavicsbeton aljzat,
• Hőszigetelés,
• Fóliaréteg,
• Kőzúzalék feltöltés,
• Talaj.

Az extrudált polisztirol szigeteléssel  elérhető - mivel nagy szilárdságú, vízfelvétele csak nem nincs-, hogy 15 cm –es kavicságyra fektessék, fóliaelválasztással, mely megfékezi a talajpárát.

A lábazat szigetelése során ajánlatos extrudált, vagy expandált polisztirolhab szigetelést alkalmazni, mivel nedvességállónak, ragaszthatónak kell lennie, s ezekre a szigetelésre közvetlenül vakolhatunk.

Pincefalak

Napjainkban egyre gyakrabban hasznosítjuk a pincehelyiséget is. Mivel a falfelület a földel érintkezik, elengedhetetlen annak hőszigetelése. Ennek viszont előnye, hogy a falazat föld felőli oldalát szigetelve csökken a hőveszteség és a fűtési energiaigény, a vízszigetelést nem kell mechanikai behatásoktól védeni, elkerülhető a páralecsapódás is. A talaj révén alacsony a külső és belső felület közötti hőmérsékletkülönbség. A hőátbocsátási tényezőtől elvárt norma 100cm mélységig megegyezik a homlokzatiszerkezetekével.

A pincefalak rétegrendje:

Szigetelés szempontjából két lehetőség áll rendelkezésre: Az egyik megoldás alapján a szigetelőanyag a talajnedvességszigetelés belső oldalára kerül. Ez a megoldás lassan elavult, hiszen mostmár rendelkezésre állnak nedvességtűrő szigetelések.

Az általános elfogadott rétegrend a következőképpen tevődik össze:

• Szivárgóréteg,
• Felületszivárgó,
• Hőszigetelés,
• Talajvíz elleni szigetelés,
• Pincefalazat,
• Felügyetkiegyenlítés,
• Felületképzés.

A hőszigetelőanyag iránt támasztott elvárás, hogy fagyálló, nedvességtűrő legyen, illetve viselje el a mechanikai behatásokat. Ezért általában extrudált, illetve expandált polisztirolhabot alkalmaznak.  A jelenlegi elvárásokat 7 cm –es szigetelőanyag vastagsággal már teljesíteni lehet. A hőszigetelőanyagot ragasztással rögzítik.

A felületszivárgó réteget alkothatja textíliával bevont műanyaglemez, ám rendelkezésre állnak olyan hőszigetelőanyagok, melyek a pincefalakhoz jutott talajvizet elvezetik. Ezek olyan csatornákat tartalmaznak, melyek között a víz akadálytalanul eltávozhat. A textília feladata, hogy a talajszemcsék ne juthassanak a vízjáratokba.