Hőszigetelés kivitelezése és kereskedelme garanciával

Penészedés, nedvesedés

A páradiffúzió fogalmát a következő tényezők ismeretével tudjuk megérteni:

Nedveség + levegő = vízgőz + levegő, melyet párának nevezünk. A vízgőz nem más, mint gáz halmazállapotban lévő víz. Gáz mivoltából nyomást gyakorol. A magasabb hőmérsékletű levegő nagyobb páratartalmú, mivel nagyobb mennyiségű vízgőzt tud megtartani, mint a hüvösebb levegő. Ebből kifolyólag a meleg levegő nyomása is nagyobb lesz. A a meleg levegő hülni kezd, pára megtartása csökken, a benne lévő vízgőz egy részét már nem fogja tudni magában tartani, így az ki fog csapódni.

Mit nevezünk telített levegőnek?

A telített levegő azt jelenti, hogy a levegő az adott hőmérsékleten már nem tud több párát felvenni.

Akkor 100% a levegő telítettsége, ha eléri az abszolút telítési páratartalmat.

Relatív nedvességtartalomnak nevezzük a levegő tényleges  páratartalmának, és a vele megegyező hőmérsékletű telített levegő páratartalmának arányát, ezt %-ban adják meg.

Páradiffúziós tényező és ellenállás

Ez egy anyagjellemző, mely megadja, hogy mekkora az adott anyagvastagságú, adott felületű anyagon, adott idő alatt átdiffundálódott páramennyiség adott külső és belső nyomáskülönbség mellett.

Az átdiffundálódott nedvesség mennyisége arányban van a felület nagyságával, az idővel, és a nyomáskülönbség nagyságával, viszont az anyag vastagságával fordítottan arányos.

Ha páradiffúziós ellenállásról beszélünk, akkor azt nem egy adott anyagra, hanem a belőle készült szerkezeti egységre értjük. Tehát az adott réteg párazáró képességére vonatkozik, tehát a diffúzióval szembeni ellenállást adja meg.

Ezen ellenállást befolyásolja:

  • Milyen mennyiségben tartalmaz nedvességet az anyag?
  • Milyen az anyag pórustartalma?
  • Milyen hőmérsékletű az anyag?
  • Nyilt, vagy zártpórusú az anyag?

Mit jelent a páraáramsűrűség?

Megmutatja, hogy az épülethatároló elem egységnyi felületén, adott idő alatt átdiffundálódott nedvesség mennyiségét, ismert külső és belső nyomáskülönbség mellett.

Állagvédelmi ellenőrzés

Cél, hogy megállapítsuk a telítési páranyomás, és a részpáranyomás arányát. Ha a részpáranyomás mértéke bárhol a telítési páranyomásnál nagyobb, fenn fog állni a kicsapódásveszély.

Hogyan számatják ki?

  • Megállapítják a hőmérséklet értékeket a szerkezeti réteg határokon.
  • A külső levegő hőmérsékletét januári középhőmérsékletnek, azaz – 2 Celsius foknak veszik.
  • A belső hőmérsékletet 20 Celsius foknak veszik.
  • A rétegek határainál lévő hőmérsékletet a rétegekben lévő hőmérsékletesés segítségével állapítják meg.
  • Megállapítják a páranyomás értékeit.
  • Megállapítják a parciális nyomást a külső és belső felületeken.

Ezeket az adatokat diagramm formájában rajzolják meg, majd elemzik.

Célja még ennek a mérésnek, hogy megállapítsa a téli-nyári nedvességtartalom ingadozásból adódó nedvességfelvétel, illetve száradás milyen mértékben korrigálható.

Az eddigi vizsgálat adott körülmények között történt ( Januári hőmérséklet, adott belső hőmérséklet.)

Nyári időben azonban a szerkezetek sokkal szárazabbak, mint amit januári körülmények között számítottunk.

Ahhoz tehát, hogy a szerkezetben a téli körülményeknek megfelelő kiszámított körülmény igaz legyen, időre van szükség. A bediffundálódott vízgőzből tehát olyan mennyiségnek kell lecsapódnia, amennyi az anyag nyári nedvességtartalmát a téli nedvességtartalomnak megfelelő menniségre növeli.

A töltési időt a következőképpen állapítják meg:

  • A nyári állapotnak megfelelő módon megállapítják a rétegek nedvességtartalmát.
  • A téli állapotoknak megfelelő módón megállapítkák a rétegek nedvességtartalmát.
  • Megállapítják az időegység alatt lecsapódott vizmennyiséget a ki – és belépő vízgőzmennyiség különbsége alapján.

A töltési idő tehát nem más, mint a nyári és a téli tartalmak különbsége, melyet elosztunk az időegység alatt lecsapódott vízmennyiséggel. Ha a töltési idő hosszabb, mint a fűtési idény, akkor az épület szerkezete megfelelő, mert az idő nem elegendő a lecsapódáshoz.

Ha a  szerkezet nem felel meg, akkor a páralecsapódás rétegrend módosítással, vagy új rétegrenddel szorítható vissza.

Erre három lehetőség nyílik:

  • A már meglévő rétegrend bizonyos rétegeinek cseréje.
  • A már meglévő réteget egy párafékező réteggel ellátni.
  • A már meglévő réteget  egy szellőztetett réteggel ellátni.