Hőszigetelés kivitelezése és kereskedelme garanciával

Tetőtér szigetelése

A tetőtér beépítése nagyon népszerű. Egyrészről azért alkalmazzák előszeretettel, mert az építési telek beépítése korlátokba ütközik, másrészt sokan úgy vélik, a tetőtér beépítése olcsóbb megoldás, pedig ez nem teljesen igaz.

A beépítésnek két formája lehetséges: A könnyű és a nehézszerkezetes beépítés.

A beépített tetőteret határoló szerkezet három tényezőből tevődik össze:

  • Térdfal: Függőlegesen helyezkedik el, a tér jobb kihasználhatósága miatt a homlokzatifal meghosszabításával hozzák létre.
  • Ferde fal: A tető síkjával megyegyező hajlásszögű épületelem.
  • Födém: A beépített tetőtér vízszintes határolóeleme.

Akár nehézszerkezetes, akár könnyűszerkezetes kialakításról beszélünk, ezek a követelmények mindig érvényesek:

  • Állagvédelmi és hőérzeti szempontoknak megfeleljenek.
  • A szerkezetbe jutott nedvesség el tudjon távozni.
  • A határolószerkezetek hőátbocsátási tényezője ne haladja meg az előírtat.
  • A pára szempontjából legyen nyitott a szerkezet.

Az átszellőztetett levegőréteg

Ez a réteg a legfontosabb, melynek épületfizikai szerepe jelentős. Két fajtája van: Egyszeresen, és kétszeres átszellőztetett rendszer.

Az egyszeresen átszellőztetett rendszer

Ebben a rendszerben a levegőrétegben mozgó levegő eltávolítja a felülről és alulról bejutó nedvességet, illetve bizonyos szinten hűtőhatást is kifejt. Ez a nyári hőségben csökkenti a szigetelés hőterhelését.

A kétszeresen átszellőztetett rendszer

Ebben a rendszerben az alsó levegőrétegben mozgó levegő a diffúzióval bejutott párát szállítja el, míg a felső levegőrétegben mozgó levegő a tetőről bejutó csapadékot. Mind két levegőréteg egyaránt hűti is a rendszert.

A tetőtér beépítése könnyű határolószerkezettel

Rétegfelépítési fajták

Hőszigetelés a szarufák között

Ez a szigetelési mód már elavult, sajnos a hőszigetelési normákat nem lehet vele teljesíteni, esetleg akkor, ha 20 cm-es szarufákat alkalmazzuk. Ráadásúl a hőhidak hőveszteségét is növeli.

A továbbiakban csak a korszerűbb, kétrétegű szigetelésről fog szó esni.

Az egyszeresen átszellőztetett rendszer rétegrendje

  • Tetőfedés,
  • A tetőfedés váza,
  • Szellőztetett levegőréteg,
  • Alátéthéjazat,
  • Alátéthéjazat aljzata,
  • Felső, majd alsó hőszigetelőréteg,
  • Légzáróréteg,
  • Bezárt levegőréteg,
  • Belső burkolat,
  • Belsőburkolat felületképző.

A szarufák feletti szigetelés

Ebben az esetben a belső burkolat a szarufák fölött helyezkedik el, erre kerül fel a párafékezőréteg, majd a hőszigetelőanyag. Ennek a megoldásnak nagy előnye, hogy a szarufák mérete nem szab gátat a szigetelésvastagságának megállapításában.

A szarufák fölötti szigetelés egyik tipusa esetén a segédszaruk távtartóként viszik át a tetőhéjjalás terheit a szarufákra.

A másik tipus esetén maga a szigetelőanyag viszi át a terhet, ám ekkor a hőszigetelés lépésálló.

A kétszeresen szellőztetett rendszer rétegrendje

  • Tetőfedés,
  • Tetőfedés aljzata,
  • Szellőztetett levegőréteg,
  • Alátétaljzat,
  • Alátétaljzat aljzata,
  • Felső, majd alsó átszellőztetett levegőréteg,
  • Légzáróréteg,
  • Burkolattartó aljzat,
  • Belső burkolat,
  • Belső felületképző.

A szellőztetett levegőréteg vastagsága meghatározása korlátokba ütközik, előírások határozzák meg, hiszen levegőáramlás csak akkor jöhet létre, ha az adott levegőkeresztmetszeten a levegőhőmérsékletének különbsége miatt felfelé áramlás jön létre. Az átszellőztetett tetőszerkezetben a levegő mozgása függ:

  • A légtér nagyságától,
  • A levegőréteg keresztmetszetétől,
  • Nyílások elhelyezkedésétől, és méretétől.

Minnél nagyobb a tető lejtési szöge, annál nagyobb a magasságeltérése is  a ki és beáramlónyílásoknak, ezért az áramlási sebesség és a levegőmennyisége is nagyobb lesz.

Az alátéthéjazat feladata

  • A tetőfedésen átjutó nedvesség elvezetése a csatornába,
  • Napsugárzás visszaverése,
  • A ferde határolószerkezet árnyékolása,
  • A bediffundálódó pára áteresztése,
  • A tetőhéjalás hideg felületén lecsapódó pára elvezetése,
  • Jó vízzárás.

Az alátéthéjazat feladata

  • Uv sugárzás és hőmérsékletállóság,
  • Kis nedvességtároló képesség,

Kiválasztása a következő szempontok figyelembevételével történik:

  • A fedési elem hajlásszöge,
  • A tető tervezett hajlászöge,
  • A tető formája,
  • A tetőtér hasznosítási fajtája,
  • Időjárási igénybevételek.

Ezek közül a legfontosabb szerepet az előírt hajlásszög és a hasznosítási fajta játsza.

Anyagát tekintve készülhet bitumenes lemezből, polietilénfóliából, páraáteresztő műanyagfóliából, alátétszőnyegből, reflexiós műanyagfóliából.

A kiválasztott anyag fajtája függ a szigetelés elhelyezkedésétől is. Ha a szarufák közötti szigetelésről beszélünk, akkor kőzet, vagy üveggyapot szigetelést alkalmaznak, hiszen a merev műanyaglapok és a szarufák között a szerkezeti mozgások miatt hézagok keletkezhetnek.

Elérhetőek olyan hőszigetelőfilcek, melyek gyárilag alufóliabevonattal készülnek, melyekből a fólia sávokban nyúlik ki, így a léceken átfedhető, egyúttal párafékezőréteg is kialakítható.

Amennyiben az alsó hőszigetelőréteg előre elkészített, nincs szükség lécvázra, így a szigetelés alsó oldala vakolható.

Általánosságban elmondható, hogy a hőszigetelési követelményeknek 18 cm-es réteg felel meg, mivel a nyári hőterheléscsökkentésre is gondolnunk kell, ajánlott legalább 20 cm-es vastagsággal dolgozni.

A lézáró réteg

A könnyűszerkezetes tetőtér legfontosabb eleme a légzáróréteg. Ennek oka, hogy a szigetelés vastagságának növelésével a hőveszteségben a szellőztetési hőveszteség egyre nagyobb arányt tesz ki, másrészről pedig a légzárás hiánya épületkárosodáshoz vezetne.

E réteg nélkül ,mint már említettük, nő a hőveszteség, romlik a helyiség levegőminősége,  a nedvesség okozta károk jelentkeznének. A légzáró réteg átlapolásait, rögzítését felületfolytonosan kell megoldani, a csatlakozási pontokat precízen tömíteni. A fólitoldásokat ragasztószalaggal tömítik, míg a csatlakozásokat tömítőpasztával. A fóliarögzítését lécezéssel oldják meg.

A légzáróréteg funkciója az is, hogy pára elleni védelmet nyújtson. Nevezik párazáró, illetve párafékező rétegnek, ez a páradiffúziós ellenállástól függ.

A megválasztott réteg milyensége a többi szerkezetielem függvénye.  Egy dologra kell mindenesetben odafigyelni, mégpedig, hogy az egyes rétegek páradiffúziós ellenállása belüleről kifelé haladva csökkenő tendenciát mutasson.

A légzáróréteg kerülhet a szarufák és a hőszigetelés közé, a belsőburkolatot újabban gipszkartonok képzik. Ha a légzáró réteg tűzvédelmi szempontból idális, akkor a felületet hálóval erősített vakolat is alkothatja.

A tetőtér beépítése nehéz határolószerkezetekkel

Napjainkban igen népszerűvé vált a koporsófödémes tetőtér. Ebben az esetben a szerkezet előre legyártott vasbetonlemezből, monolitból, vagy pórusbetonból készül. Mivel ennek a szerkezetnek nagyobb a súlya, jobb a hőcsillapítása, és a léghanggátlása.

A nehéz határolószerkezetes tetőtér rétegrendje

  • Tetőhéjalás,
  • A tetőfedés aljzata,
  • Szellőztetett levegőréteg,
  • Alátéthéjazat,
  • Hőszigetelő réteg,
  • Párafékező réteg,
  • Teherhordó szerkezet,
  • Belső felület.

Az alátéthéjazat páraáteresztő, ám lég és vízzáró rétegből készül. A hőszigetelés lehet extrudált polisztirol, vagy pedig poliuretán.

A hőszigetelőréteg megszakításmentes, a későbbi alakváltozástól nem kell tartanunk, hőhidakat pedig csak a rögzítőelemek képezhetnek.

Ennél a megoldásnál legalább 18 cm vastagságú szigetelés javasolt.  Nagyobb vastagság esetén előfordulhat, hogy csak két rétegben teljesíthető az adott vastagság létrehozása. Ilyen esetben az egyik réteg a lécváz alá kerül.

Ez a hőszigetelés nem képes a tető irányú terheléseinek, illetve a hajlító igénybevételek felvételére, ezért a terhelések felvételére megtámasztást hoznak létre.

Általános kivitelezési hibák

  • Rossz rétegfelépítés,
  • Nem kielégítő hőszigetelési hatás,
  • Rossz hőszigetelőanyag választás,
  • Alátét fólia hibás csatlakoztatása,
  • Nem megfelelően kiválasztott alátétfólia,
  • Szellőztetés nem megoldottsága.